Isaszegi Történelmi Napok

A Tavaszi Emlékhadjárat egyik jelentős állomása Isaszeg. Az Isaszegi Történelmi Napok rendezvénysorozat több évtizedes múltra tekint vissza. Április 5-6-án az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata emlékére rendezett ünnepségsorozat fontos esemény városunk életében. Az idelátogatók gazdag szabadtéri programok között válogathatnak: fáklyás felvonulás katonai- és népi hagyományőrzőkkel, toborzók, táncházak, huszártábor, katonai parádé (felvonulás), csatajelenet, koszorúzások, lengyel-magyar baráti találkozó, történelmi vetélkedő és népi hagyományőrzők színes forgataga.

Április 6-án a Magyar Hagyományőrség és a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagegyesületei, valamint isaszegi történelmi hagyományőrzők, gyalogos- és lovas huszárok, hintók, szekerek, különböző szabadcsapatok mellett felsorakozik az Isaszegi Asszonykórus, a Csata Táncegyüttes apraja-nagyja, az Isaszegi Csatangoló  Hagyományőrző Néptáncegyüttes és vendég néptáncosok. A több száz fős lovas, illetve gyalogos menet fúvószenekar kíséretével a Városházától a Szoborhegyhez vonul. A nap leglátványosabb történése a csatabemutó, amikor hadtörténész idézi fel a régmúlt dicsőséges csata eseményeit. Ágyúdörgéssel, kardcsattogással, lódobogással, puskaropogással és csatakiáltásokkal telített színes harci jelenet tárul a nézők elé, mely hiteles képet fest az 1849-es viadal diadalmas pillanatairól. Életképek jelenítik meg a csata előtti toborzót, a harcot elszenvedő település felgyújtott házait, menekülő lakóit, majd az ellenfelek között zajló, történelmi hűséggel lejátszott csatát a Szoborhegy alatti füves téren.
Az Isaszegi Történelmi Napok minden évben a nemzeti öntudat erősítését szolgálják a győztes csata megélése által. A rendezvénysorozat főszervezője az Isaszegi Művelődési Ház és az Isaszegi Polgármesteri Hivatal. A Tavaszi Emlékhadjárat isaszegi hadijátékának szervezése Fülöp Tibor Zoltán rendezvényigazgató és Verseczkyné Sziki Éva közös munkája a kezdetektől napjainkig, melyet 2024 óta emléktábla örökít meg a Városháza oldalán, a Tavaszi Emlékhadjáratok 35. és az isaszegi csata 175. évfordulója alkalmából.

„Olyan régen történt; húsz ősz lehullt lombja fedi ezt már! Ezer ember közül egy ha tudja, mi volt az a Királyerdő!
Egy erdő, amelynek minden fája történetet mondó emlék. Egy erdő, telve ünnepélyes suttogással; hol a lombnak szelleme van, hol a fűszál emlékezik, hol a geszt sarjadékiban hősök piros vére szivárog, hol a zöld moha álmokat lát, s a zúgó lomb kibeszéli azokat.
Az isaszegi ütközet tere az, mely tartott egyik tizenkét órától a másikig, déltől éjfélig.”
„Nem harc, nem ütközet volt itt, hanem párbaj tízezer és tízezer férfi között; párbaj gyalog és lóháton, golyóval és szuronnyal, karddal és puskaaggyal, kövekkel és puszta kézzel. Egy óriási párharc…” (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai c. regényéből a ”Királyerdőben” c. fejezet)

Kossuth Lajos 1849. április 7-én Gödöllőről a Grassalkovich kastélyból a következőt írta az Országos Honvédelmi Bizottmánynak: “Tegnap vitéz seregeink az ellenségnek seregét Isaszeg vidékének irtózatos pozícióiból tökéletesen kiverte.
Tisztelettel kell meghajolni Görgei Artúr fővezér előtt, a többi vezérek előtt, Damjanich János, Klapka György, Aulich Lajos és az egész lelkesült hadsereg előtt.
Győztünk, határozottan, tökéletesen!
Minden ember teljesíté kötelességét.”

Napjainkban a Tavaszi Emlékhadjárat résztvevői, a Szarkabereki Huszártanya, az isaszegi Hadak Útja Lovas Sportegyesület fiataljai, 150 lovas, 250 gyalogos, 50 tüzér, 80 korszaki hagyományőrző, szekerek, szabadcsapatok, zenészek, népi hagyományőrzők jelenlétével zajlik az ország egyik legkiemelkedőbb múltidéző eseménye.

Isaszeg történelmi zarándokhely, a minden korosztályt megérintő Tavaszi Emlékhadjárat megelevenítése és a történelmi emlékhelyek azok, amik vonzzák hozzánk a hazai és a külföldi turistacsoportokat.

A hagyományőrzés kulturális örökségünk, mely pártatlan, időtlen, tiszteli és becsüli a múltat, elfogadja az ellenfelet is. Ezt bizonyítja az osztrák katonák síremléke, melyet Habsburg Otto avatott fel a megbékélés jegyében a Katonapallagon.
“La paix des braves“ a bátrak békéje. Habsburg Otto.
“Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn.”
Széchényi István gondolatai nyomán ma úgy mondhatjuk, kaland, elevenség, élmény városunk történelme és általunk jelene is.