A Tavaszi Emlékhadjárat 2020-ban a Magyar Értéktár része lett, mint kiemelkedő nemzeti érték.

Az emlékhadjárat Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénye immár 30 éve, mely a kontinensen egyedülálló. Hatására falvak és városok lakói öltik magukra újra az elfeledett katonai- és népi viseleteket, s fordulnak a magyar történelem és hagyomány megismerése felé. A résztvevők saját korhű ruházatukkal, felszereléseikkel és történelmi fegyvereikkel mutatják be a magyar történelem legendás katonai sikereit. A rendezvénynek a 2010- es évektől Isaszeg a fővárosa, jelezvén, hogy településünk a hadjárat egyik legkiemelkedőbb helyszíne.

A történelmi időutazás során a katonai hagyományőrzők az 1849-es tavaszi hadjárat helyszíneit járják végig Magyarországon és a Felvidéken. A településeken változatos programokkal, koncertekkel, történelmi előadásokkal, korabeli ételbemutatókkal, felvonulásokkal, koszorúzásokkal, katonai parádékkal várják az érdeklődőket.

1849 márciusának közepén egy kb. 45000 fős magyar haderő sorakozott fel a Tisza vonalán Szolnok és Tokaj között, hogy támadást indítva kiverje az országból az osztrák hadsereget.
E nagy létszámú és jól felszerelt honvédsereg a nemzet áldozatvállalásának eredményeként jöhetett létre, s előfeltétele volt az ország felszabadításának. Mindennek eredménye, hogy 1849 tavasza az önvédelmi háború és szabadságharc legsikeresebb szakaszaként értékelhető. Sikeres, hiszen a Görgei Artúr tábornok által vezetett honvédsereg alig egy hónap alatt kiszorította az országból a császári haderőt. Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló és Komárom ennek a győzedelmes folyamatnak a legfontosabb állomásai. Május 21-én felszabadították Buda várát is, s ezzel az ország szinte teljes egésze a magyar kormány felügyelete alá került.

Múltunk összeköt a jövővel. A Tavaszi Emlékhadjárat útvonalán lévő településeken sorra alakultak a katonai hagyományőrző egyesületek. Az ezredfordulóra ez a térség lett a Kárpát-medence katonai hagyományőrzők által legsűrűbben lakott régiója. A huszár és betyár hagyományőrző egységeken kívül tüzér és gyalogsági alakulatok jöttek létre. Az 1848-as katonai hagyományőrzésből mozgalom lett. A létrejött egyesületek szövetségekbe tömörültek.

A rendezvénysorozat a helyi önkormányzatokkal és művelődési intézményekkel karöltve, helyi rendező egyesületektől támogatva ma már a Magyar Hagyományőrség, valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagegyesületeinek a részvételével zajlik. Főrendezője a Történelmi Lovas Egyesület, rendezvényigazgatója a kezdetektől Fülöp Tibor Zoltán.